Szemléletmódom

Pszichológusként dolgozom, de mindenekelőtt ember vagyok. Nem címkékben gondolkodom, hanem érzésekben, történetekben és kapcsolódásban. A terápiás tér számomra nem csupán egy szakmai szerep gyakorlásának helye, hanem egy valódi találkozás két ember között.

Mottóm:

Sok seb nem egyetlen nagy eseményből születik, hanem apró érzelmi hiányokból.
A gyógyulás gyakran ott kezdődik, ahol az érzések végre nincsenek egyedül.
Egy biztonságos kapcsolatban lassan új jelentést kaphat mindaz, amit eddig egyedül hordoztál.

Trauma-informált szemléletben dolgozom. Amikor valaki nehézségekkel érkezik, nem egyetlen nagy történetet keresek a háttérben, hanem azokat az apró, sokszor láthatatlan érzelmi traumákat, amelyek idővel formálták azt, ahogyan magunkhoz és másokhoz kapcsolódunk. Gyakran nem egyetlen nagy esemény hagy mély nyomot, hanem az ismétlődő érzelmi hiányok, a meg nem értettség vagy az, amikor egy érzéssel túl sokáig egyedül maradunk.

Számomra a problémák és a viselkedés, a kapcsolati minták megértése csak az első lépés. A valódi változás ott kezdődik, ahol az érzéseknek is teret adunk. A terápiás folyamatban az érzelmekkel való munka alapvető: azokkal az érzésekkel is, amelyek túl fájdalmasak, túl szégyenteliek vagy túl nehezek voltak ahhoz, hogy korábban kimondhatók legyenek.

Hiszem, hogy a gyógyulás sokszor egy kapcsolatban történik. Amikor a nehéz érzések együttérzéssel, türelemmel, figyelemmel és elegendő idővel találkoznak, akkor lassan elkezdhetnek átalakulni. A terápiás kapcsolat sokszor az első olyan tér lehet, ahol az érzéseknek nem kell egyedül maradniuk.

A munkám során gyakran látom, hogy a különböző viselkedési minták  - például függőségek, túlgondolás vagy visszahúzódás  - illetve bizonyos gondolkodási stratégiák, mint a racionalizálás vagy az intellektualizálás mögött egy közös tapasztalat húzódik meg: az érzelmi magára hagyatottság. Valamilyen formában mindannyian találkozunk ezzel az életünk során.

Az érzelmi biztonság megteremtése számomra alapvető. A valódi empátia sokszor sebezhetőséget is jelent: azt, hogy valaki valóban lát, meghall, és ráhangolódik arra, ami bennünk történik. Néha még egy egyszerű kérdés, mint a "Hogy vagy?" is képes olyan érzéseket megérinteni, amelyekkel korábban talán egyedül kellett maradnunk.

Fontos számomra, hogy a folyamat a te tempódban haladjon. A terápiában nem kell sietni. Sokszor éppen az a gyógyító, hogy van idő megállni, érezni és együtt megérteni azt, ami történik benned.

Nem gondolom, hogy az ember "probléma", amit meg kell javítani. Sokkal inkább olyan történetek, tapasztalatok és érzelmi minták hálója vagyunk, amelyek valaha segítettek túlélni.

A munkám alapját az empátia, a nyitottság, az elfogadás és a hitelesség adják. Ugyanilyen fontosak számomra a keretek és a határok is. Ezek adják azt a stabil biztonságot, amely mindkettőnket megtart a folyamatban. A jól tartott határok nem korlátoznak  - hanem biztonságot teremtenek.

Ha úgy érzed, hogy ez a szemlélet közel áll hozzád, szeretettel várlak a közös munkára.